176 éve dicsőséges dolgok történtek a Budai várban

2025. május 21. 12:56

1992-től ünnepeljük május 21-én a Magyar honvédelem napját, 1849-ben ezen a napon foglalta vissza Buda várát Görgey Artúr honvédserege Hentzi osztrák tábornok csapatától.

2025. május 21. 12:56
null

„A haza védelme a legnemesebb szolgálat. Köszönöm katonáink szolgálatát, akik nap mint nap őrzik Magyarország békéjét!” – Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter így köszönti a Facebook-oldalán a katonákat ma, azaz május 21-én a Magyar Honvédelem Napján. 

Az akkori kormány döntése nyomán 1992-től ünnepeljük május 21-én a Magyar honvédelem napját. A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként, háromhetes ostrom után 1849-ben ezen a napon foglalta vissza Buda várát a Görgey Artúr tábornok által vezetett honvédsereg Hentzi osztrák császári tábornok csapatától.

***

Tarján M. Tamás a Rubiconban azt írja, miután április 26-án, Komárom mellett a honvédek megfutamították a Schlik és Haynau által vezetett osztrák főerőket, adva volt a kérdés, hogyan folytatódjon az eredményes tavaszi hadjárat. Egyik lehetőségként az osztrák csapatok üldözése merült fel, de ezzel az előrenyomuló magyar csapatok számos kockázatot vállaltak volna, hiszen a korábban aratott győzelmek egyike sem volt megsemmisítő erejű.

A másik lehetőség az ősi főváros, a Hentzi által védett Budavár visszafoglalása volt. 

Ez nem ígérkezett nehéz feladatnak, hiszen a kor haditechnikájához mérten a budai védművek már elavultak, ráadásul a honvédek nyomasztó fölényben voltak a körülbelül 5000 fős osztrák védőkkel szemben. Buda visszafoglalását Kossuth Lajos politikai okokból – a nemzetközi visszhang és a közvéleményre gyakorolt hatás miatt – is szorgalmazta, így április 29-én a feldunai hadsereg nagy része megindult Buda felé.

Az Aulich-féle I. hadtesttel együtt 31 ezer fősre duzzadó honvédsereg május 4-én érkezett meg a falak alá, ekkor Görgey egy fogoly osztrák tiszt révén üzenetet küldött Hentzi számára. 

A fővezér levelében egyfelől megadásra szólította fel a vár védőit, másrészt kérte a parancsnokot, hogy a küzdelmet a pesti oldal és a civil lakosság megkímélésével vívják meg. 

Hentzi válaszul tüzérségével bombázni kezdte a pesti rakparton álló klasszicista épületsort – és később a Víziváros épületeit is – mely az ostrom 17 napja alatt teljesen el is pusztult.

Ez egyértelmű válasz volt, így a nyugati oldalon felállított magyar tüzérség is lőni kezdte a vár falait, és Kmety György még május 4-én kísérletet tett a vár ellátását biztosító vízvédmű lerombolására. Az ostrom első napjaiban bebizonyosodott, hogy elhúzódó küzdelemre kell számítani, egyrészt a védők kitartása, másrészt a tüzérség elégtelen rombolóereje miatt. Görgey néhány nap után Guyon Richárdtól kért ostromágyúkat, melyek május 16-tól kezdve a Nap-hegy felől folyamatosan lőtték a vár falait.

A tüzérség eredményei nyomán a május 17-ről 18-ra virradó hajnalon felderítő századok megpróbálkoztak egy rohammal, de ezt a védők akkor még visszaverték, mivel a nyugati falakon ütött rés nem bizonyult még elegendőnek a bejutáshoz. Május 21-én hajnali három órakor aztán Görgey eredményes rohamot indított: az ágyúsor össztüze után Nagysándor József I. hadteste átjutott a falakon, miközben Aulich II. és Knézich III. hadteste északi és déli irányból támadta a kapukat.

Miután a honvédsereg betört a Várba, maga Hentzi állt csapatai élére, szuronyrohamát azonban elsöpörték, Buda pedig Görgeyék kezére került. 

Az osztrák parancsnok helyettese, Alois von Alnoch megpróbálkozott még a Lánchíd felrobbantásával, de az aknák végül az ő életét oltották ki. A 17 napon át vívott ostrom során a magyar hadsereg katonái közül 368-an estek el és mintegy 700-an sebesültek meg, ezzel szemben az osztrák védők vesztesége 710 volt, illetve fogságba esett további 4 ezer katona.

Az 1849. május 21-i diadalmas budai bevonulás a szabadságharc egyik legdicsőbb pillanata volt, melyet ugyanakkor később számos történész és szakértő a helyzeti előny és az idő elpocsékolásaként értékelt. A fényes győzelmet egyébként később maga Görgey is egyik legnagyobb taktikai hibájának minősítette. Ebben az esetben felmerül a történelmietlen kérdés, 

milyen egyéb célt tűzhetett volna maga elé a Magyarország területének nagy részét felszabadító honvédsereg.

Másfelől minden spekuláció haszontalan, ugyanis éppen Buda elfoglalásának napján találkozott Varsóban Ferenc József császár I. Miklós (ur. 1825-1855) orosz uralkodóval, hogy segítséget kérjen tőle a magyar szabadságharc leverésére. A Paszkievics herceg vezetésével hamarosan meginduló, 200 ezer fős haderőt mozgósító intervenció olyan körülmény volt, mely a magyar tervektől függetlenül a császári hatalom javára döntötte el a küzdelem sorsát.

 

Nyitóképünk archív: Lakatos Péter, MTI/MTVA

 

 

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2025. május 21. 19:26
Az illusztráción nem tudom, hogy kik vannak, de nem 1849-es huszárok az biztos.
Akitlosz
2025. május 21. 19:25
Görgei legnagyobb taktikai hibája az volt, hogy letette a fegyvert Világosnál nehéz helyzetbe hozva ezzel a többi magyar sereget. A helyes stratégiai lépés a visszavonulás lett volna nyugat felé. Görgei serege nem volt bekerítve. Klapka György volt jó hadvezér ő jó stratégiát követett Komáromban. A világosi fegyverletétel után az ország távoli részeiből harcolva törtek át a magyar csapatok Komáromhoz. No nem a Görgei félék. Hanem Noszlopy Gáspár tábornok serege, Kaposvárról tört át Komáromig. "Elire mátyár ván házá, hátrá mátyár ninc házá." / Józef Bem /
Akitlosz
2025. május 21. 19:16
"milyen egyéb célt tűzhetett volna maga elé a Magyarország területének nagy részét felszabadító honvédsereg." A háború megnyerését. Mégis mit? Már 1848. októberében Bécs ellen kellett volna támadni, meg kellett volna segíteni a bécsi forradalmárokat. Ez a győztes stratégia.
Akitlosz
2025. május 21. 19:12
"176 éve dicsőséges dolgok történtek a Budai várban" Akkor igen. Eleve nem szabadott volna feladni soha azt a várát és akkor visszafoglalni sem kellett volna. Ha Hentzi felismerte a vár stratégiai jelentőségét, akkor a magyar hadvezetés mitől volt erre képtelen?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!